Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a világon megtalálható legnagyobb kagyló faj és egyben a legnagyobb és legnehezebb puhatestű is. 1,5 méteresre is megnőhet és több mint 200 kilógrammos is lehet. Akár 100 évig is elél de sajnos ma már nem nagyon találkozunk ilyen idős példánnyal mert kihalászták őket.
És mivel fejlődésük lassú így mire elérnék a kifejlett kort és ezeket az óriási paramétereket, kihalásszák őket. A velük való kereskedelmet már a rómaiak korában elkezdték és a mai napig drága árucikknek számít. Méretei miatt kádat, szenteltvíztartót készítettek belőle a templomokban. De mint ahogy sok más kagylót tálnak is használták. Sajnos a nagyszámú halászat miatt mára már veszélyeztetett fajnak nyilvánították.
Az óriáskagyló más kagylókhoz hasonlóan apró táplálék szemcséket szűr ki a vízből a belégzőszifójával, amelyet apró tapogatók szegélyeznek. Tápláléka nagy részét azonban a zooxantelláktól (a szöveteiben élő egysejtű moszatoktól) kapja. A szimbiózis lényege, hogy a moszatok állandó biztonságos környezetben élhetnek, cserébe létfontosságú anyagokkal - a fotoszintézis révén termelt anyagokkal- látják el a kagylót. Az óriáskagyló valójában annyira rájuk van utalva, hogy nélkülük elpusztulna.
A köpenyének egyedüli nyílása a kilégző- és belégzőszifó. .jpg)
A belégzőszifóval magába szívja a tápanyagban dús vizet majd megszűri azt és a fölösleges vizet a kilégzőszifón keresztül kifújja. A kilégzőszifón keresztüllépnek ki az ivarsejtek is. Az óriáskagyló szaporodását kémiai ingerek váltják ki, amelyek összehangolják az ivarsejtek kibocsátását a vízbe. Az óriáskagylók hím ként kezdik az életüket, később azonban hímnőssé válnak, de minden alkalommal vagy csak petesejtet vagy csak hímivarsejtet bocsátanak a vízbe, hogy elkerüljék az önmegtermékenyítést. Egy-egy nagy kagyló akár 50 millió petét is kijuttathat 20 perc alatt.
A Tridacnidae családban sok nagy méretű kagyló faj található így fiatalabb korukban könnyen összetéveszthetők a különböző fajok. A Tridacna derasa hasonlít a legjobban az óriáskagylóhoz de igazából csak fiatalabb korukban könnyű összetéveszteni őket amíg nem olyan szembetűnőek a méretbeli különbsége. Ha egy nagy kagylóval találkozunk, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy milyen faj ez, számoljuk meg a ráncait. A T. gigas-nak csak 4-5 db van míg ellenben a T. derasa-nak 7 db függőleges ránca van. Ezen felül a T.derasa sokkal színesebb élénkebb faj mint az óriáskagyló, illetve az óriáskagylóval ellentétben képes összezáródni ha veszélyt észlel. A kagylók szemei a héj szélén beágyazódva a puha részben találhatók, ezekkel érzékelik ha valami eltakarja a napfényt ami számukra veszélyt jelent így lassan összezáródnak.
Ezen a képen jól láthatók a türkiszkék körök, a szemek melyből rengeteg van egy-egy példányon
A T.gigas bentoszi élőlény amely azt jelenti, hogy aljzathoz kötött. A korallzátonyok homokos lapályain és sekély lagúnákban található maximum
Ez a kagyló méretei és látványa miatt különleges és izgalmas, személy szerint alig várom, hogy merüléseim során találkozzak vele.
